Marie Curie (Maria Sklodowska) (1867 - 1934), lengyel származású francia fizikus; a radioaktivitás kutatásában elért eredményei tették világhírûvé. 1903-ban  Henri Becquerellel és férjével, Pierre Curie-vel megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat a radioaktivitás felfedezéséért. 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott a rádium és polónium felfedezéséért, a rádium fémállapotban való elõállításáért, természetének és vegyületeinek vizsgálataiért. A radioaktivitás (a radioaktivitás szót a Curie házaspár használta elõszõ) kutatásának továbbvitele szempontjából döntõ jelentõségû lépés volt a kibocsátott sugárzás  intenzitásának mérésére szolgáló módszer kidolgozása. Marie Curie számára férje és annak testvére Jacques Curie konstruált egy mûszert, amelynek segítségével lehetõvé vált a sugárzás ionizációjának hatására fellépõ kis áramerõsségek mérése. Miután kiderült, hogy a radioaktivitás jelensége az uránhoz mint elemhez van kötve, felmerült a kérdés, nem mutat-e más elem is hasonló jelenségeket, más szóval nem található-e a természetben másfajta radioaktív elem is. 1897-ben Marie Curie felfedezte, hogy a tórium is radioaktív. Vele egyidõben ugyanerre az eredményre jutott G. C. Schmidt is. 1898 nyarán  férjével felfedezték a polóniumot majd néhány hónappal késõbb a rádiumot. Míg Pierre Curie elsõsorban az újfajta sugárzások fizikai tanulmányozásával foglalkozott, Marie tiszta, fémes állapotú rádiumot igyekezett elõállítani. 1911-ben a vegytiszta rádium elõállításáért megkapta a kémiai Nobel-díjat. Az I. világháború alatt leányával, Irene-nel együtt a röntgengráfia alkalmazásainak fejlesztésén dolgozott. A hírnevének csúcsán álló Marie Curie-t